Egy köztisztasággal foglalkozó cég vagyunk, és S3 jelölésű munkavédelmi bakancs kötelező viselése az előírás. Kérdésem az lenne, hogy a gépjárművezetők részére a bakancs helyett kiadható-e munkavédelmi félcipő.
Kiadható a munkavédelmi félcipő is a gépjárművezetők részére.
Cégünk napelemek telepítésével dolgozik. A telepítést ugyan alvállalkozók végzik, de kollégáink kijárnak az építkezésre ellenőrizni, megnézni, hogy áll az építkezés. Az lenne a kérdésem, mik a kötelező munkavédelmi felszerelések egy építkezési területre látogatónak, ezek szükségesek mind: orrmerevítős, talpátszúrás ellen védett, csúszásmentes cipő, hosszú szárú munkaruha, munkavédelmi cipő, láthatósági mellény?
A munkavállalók által használandó egyéni védőeszközök körének, típusának meghatározása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember feladata:
„Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.” (A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.56. § ))
Ennek megfelelően a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakember elvégez egy kockázatértékelést és ez alapján hozza meg az egyéni védőeszközzel kapcsolatos döntését. Az építési munkahelyeken azonban „az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének I. 19.1 pontja egy esetben tartalmaz egy szigorítást. E szerint:
„Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.”
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy egyéni vállalkozó esetén fontos, hogy egy adott eszközhöz legyen képesítésem? Motorkerékpár javító műhelyt nyitok melyhez ugyan van képesítésem viszont az esztergapad és a hegesztőgép kezelésével ugyan tisztában vagyok viszont képesítésem nincs róla. Buktató lehet ez egy esetleges ellenőrzés alkalmával? Magam dolgozom, egyedül, alkalmazott nélkül.
Amennyiben nem foglalkoztat munkavállalót, (munkáját kizárólag egyedül végzi), a munka nem minősül szervezett munkavégzésnek és teljességgel kizárt, hogy a munkavégzésével a munkavégzés hatókörében tartózkodót (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.) veszélyeztethetne, akkor nem kell betartania a munkavédelmi szabályokat. Ennek megfelelően a munkavédelmi hatóság sem vonhatja ellenőrzés alá.
Amennyiben nem foglalkoztat munkavállalót, de a munkavégzés hatókörében tartózkodók veszélynek lehetnek kitéve, akkor - ugyan a munkavégzése nem minősül szervezett munkavégzésnek- de a munkavédelmi szabályok közül a munkavédelmi törvény nevesített paragrafusaiban meghatározott követelményeket be kell tartani. Ezek betartását a munkavédelmi hatóság ellenőrizheti (illetékességi körébe tartoznak). A betartandó munkavédelmi szabályokat a munkavédelmi törvény 9.§ (2) bekezdése nevesíti.
Ha a későbbiekben munkavállalót foglalkoztat, akkor az már szervezett munkának fog minősülni, a munkavédelmi szabályokat teljességgel be kell tartani, és a hatóság ellenőrzést folytathat le a munkahelyen.
Az alábbiakban a munkavédelmi törvény vonatkozó előírásaiból készített kigyűjtést közlök:
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (munkavédelmi törvény röviden: Mvt.)
Mvt.84. § (1) A munkavédelmi hatóság jogosult
b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tartani;
Mvt.87. § E törvény alkalmazásában:
5. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.
8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni… a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében.
A törvény hatálya
Mvt.9. § ….
(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).
A munkavégzés tárgyi feltételei
Mvt.26/A. § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állapítja meg.
Mvt.28. §(1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.
Mvt.32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.
A munkafolyamatra, a technológiára,
az anyagra vonatkozó követelmények
Mvt.40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell a munkavégzés hatókörében tartózkodók megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Mvt.44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.
Mvt.45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. …
Pár hónapja munkahelyemen balesetet szenvedtem, melynek következtében a vállam megsérült. A munkáltató elvitt az orvoshoz és azt kellett mondanom, hogy otthon történt. 2 hét pihenő kellett volna ehelyett 5 napig lehettem otthon és utána ugyanolyan megterhelő munkát végeztem,mint előtte és úgy érzem a vállam nem gyógyult meg rendesen. Lehet-e tenni ezügyben valamit? Szükség esetén tanú is lenne arra, hogy az a baleset a munkahelyen történt és nem otthon. |
Panaszával a területileg illetékes (megyei) munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
Az Ő hatáskörükbe tartozik a be nem jelentett munkabalesetek (utólagos) kivizsgálásának elrendelése. Elérhetőségeik megtalálhatók a www.ommf.gov.hu honlap „Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet” főoldalán „Munkavédelmi felügyelőségek” címszó alatt.
Felújítás alatt lévő ház előtt mentem el Budapesten. A ház és az úttest között csővezeték lefektetéséhez - vélelmezhetően az úttest alatt húzódó szennyvízelvezetőhöz kívántak csatlakozást biztosítani - árkot ástak, amelyet az aznapi munkálatok befejeztével acéllemezzel takartak le a járdán. Sajnos az acéllemez túl vastag volt, semmi figyelmeztetés nem utalt az építkezésre. Ezért, valamint a gyér köztéri világítás miatt, megbotlottam az acéllemezben és elestem. Az öltönynadrágom elszakadt, a kabátom, laptop táskám sáros lett, a térdem vérzett. Kérdésem, hogy kihez forduljak a baleset miatt felmerült költségeim megtérítése érdekében?
A baleset miatt felmerülő költségei megtérítése érdekében az általános kártérítési szabályok szerint a kivitelező képviselőjéhez (építésvezetőhöz, vállalkozóhoz) fordulhat. A kivitelező megtalálásában jó segítség lehet - az előzetes bejelentésre kötelezett munkák esetére vonatkozó szabály - miszerint a kivitelező adatait az építési munkahelyen jól láthatóan el kell helyezni.
Ha a kivitelezővel nem jut egyezségre, akkor kártérítésért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján bírósághoz lehet keresettel folyamodni.
A témával kapcsolatos technikai szabályozást (a kivitelező kártérítési felelősségét) legmagasabb szinten a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) tartalmaz az alábbiak szerint:
Mvt.4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is.
Mvt.26/A. § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.
Mvt.36. § (1) A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
Az iránt érdeklődnék, hogy 300 fő befogadó képességű rendezvénysátor megépítése (belül szinpad felállítással), illetve bontása építési tevékenységnek minősül-e, és vonatkozik-e rá a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben előírtak (pl "biztonsági és egészségvédelmi terv" készítése?
A rendezvénysátor megépítése, illetve bontása építési tevékenységnek minősül, és így vonatkoznak rá a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben előírtak.
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya kiterjed az Mvt. 87. §-ának 5. pontjában meghatározott azon munkahelyekre, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében külön jogszabály szerinti építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint:
Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
A rendezvénysátor a fentiek szerint építménynek minősül, így amennyiben szervezett munkavégzés keretében készítik el, vagy bontják le, akkor a munkálatokra vonatkozik a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet.
Férjem ötvös és szobrászművész. Beadta a válókeresetet és a hozzájárulásom nélkül egyéni vállalkozását bejelentette közös házunkba. Fémolvastást és hegesztést, forrasztást folytat a pincében. Szóba hoztam a nem biztonságos munkakörülményeket rám és a gyerekeinkre nézve, hiszen gáz- és egyéb szagok jönnek fel a lakásba. A gázszagra azt mondta, hogy ereszt a készüléke és majd ő "megbütyköli". Önkényesen elzárta előlem azokat a helyeket, ahol dolgozik - "munkavédelmi előírásokra" hivatkozva. Biztonságban szeretném tudni magamat és a gyerekeimet. Mit tudok tenni?
A leírtakból valószínűsíthetően a férjének nincs alkalmazottja, ez esetben a munkavédelmi hatóság szervezett munkavégzés hiányában nem ellenőriz. Azt tanácsoljuk,panaszával forduljon a területileg illetékes megyei/budapesti kormányhivatalhoz (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) és a helyileg illetékes jegyzőhöz ( például írja be a Google keresőbe: jegyző elérhetősége Budapest II. kerület).
Köteles-e az üzemorvos meghatározott időnként szemlét tenni azokban az üzemekben, ahol az általa "ellenőrzött, vizsgált" munkavállalók dolgoznak? Feladata-e minősíteni munka egészségügyi szempontból a munkahelyet, ha az telepített üzemi körülmény, illetve ha egy kivitelezési helyszín?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt), a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazzák a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás legfontosabb feladatait.
A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4.§(1) szerint a szolgálat alaptevékenység keretében végzi…
c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembe vételével- meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül.
A 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet 5.§ (1) szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.
Közvetlen előírás arra vonatkozóan, hogy milyen időközönként kell „szemlét tennie” nincs.
Ahhoz azonban, hogy az alapszolgáltatás keretében meghatározott feladatainak (pl. munkaköri alkalmassági vizsgálatok, foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása, a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálata, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok) valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatoknak (pl. a kockázatértékelés, a megelőzési stratégia tartalmának kialakítása, egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása, súlyos munkabaleset kivizsgálása) eleget tegyen, szükséges a rendszeres, aktív jelenlét.
Célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtóval olyan szerződést kötni, amelyben részletesen meghatározzák a feladatokat és a teljesítés szabályait, beleértve a „szemlék” gyakoriságát is.
Feladata e minősíteni a munka egészségügyi szempontból a munkahelyet, ha az telepített üzemi körülmény, illetve ha egy kivitelezési helyszín?
A kérdésben szereplő „minősíteni”kifejezés nehezen értelmezhető.
A tevékenységek foglalkozási osztályba sorolását (A, B, C, D foglalkozás-egészségügyi osztályok) a 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet 4. melléklete tartalmazza. A besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének figyelembe vételével készíti el.
A „telepített üzemi körülmény” és „kivitelezési helyszín” esetében a besorolási előírások azonosak.
Az Mvt. 54.§ (2) értelmében a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. E feladatok elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. A munkaegészségügyi szempontú kockázatok kiértékelése a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató feladata.
Egy munkavédelmi előadáson a szakértő előadásában elhangzott, hogy villámlás esetén nem szabad mobil telefont használni, mert a telefon által kibocsátott hullámok magukhoz vonzzák a villámokat. Mi ennek a tudományos magyarázata?
A rövid válasz, hogy ennek nincs tudományos magyarázata, ugyanis ez az állítás szakmailag teljességgel megalapozatlan (azaz nem igaz). Mondhatjuk városi legendának is. A mobiltelefon által kibocsátott hullámok nem vonzzák magukhoz a villámokat.
Bár e sorok írójaként Erősáramú Villamosmérnöki, Irányítástechnikai, és Munkavédelmi szakmérnöki diplomával rendelkezem (mindhármat a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem), mégsem kiálthatom ki magam önhatalmúlag a villámvédelem szakértőjének. Ezért annak ellenére, hogy tudom a választ, a jobb hihetőség kedvéért idézem Dr. Berta István, a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetika Tanszéke egyetemi tanárának a tárggyal kapcsolatos magyarázatát.
Megjelent: http://hvg.hu/tudomany/20110610_tevhitek_hiedelmek_villamcsapasrol
14 hiedelem a villámlásról: melyik igaz? címen, 2011. június. 10.-én (utolsó frissítés: 2011. június. 17.) Az idézetek a cikkből kiemelt részletek.
„Nem szabad telefonálni, ha villámlik – RÉSZBEN IGAZ
Azt szinte mindenki tudja, hogy fedett helyre kell menni, ha villámlik, azt viszont már kevesebben, hogy a vihar alatt zárt helyiségekben sem lehetünk teljes biztonságban. Ha lehet, ne használjuk a vonalas telefont, mert a telefonvezeték jól vezeti az elektromosságot, és bár aránylag kicsi az esélye, hogy telefonálás közben ér minket villámcsapás, több ilyen esetről is beszámoltak már a világon. A mobiltelefonálás ezzel szemben biztonságos villámláskor is, akár zárt helyen tartózkodunk, akár a szabadban. Tévhit ugyanis, hogy a villámok „követik a rádióhullámokat”, illetve, hogy a mobilban található fém alkatrészek kockázatot jelentenek, mert „vonzzák” a villámokat. A fém csak jó vezető, de nem vonzza a villámot, ráadásul a mobiltelefonokban aránylag kevés a fém.” …
„Tévhit, hogy a testünkön viselt fémékszerek, karórák, vagy a nálunk lévő mobiltelefonok vagy akár MP3-lejátszók veszélyesek lehetnek villámláskor, ezek sem „vonzzák” ugyanis a villámokat.”
Mi van akkor, ha pl. egy 30 fős munkáltató nem tartja meg a munkavédelmi képviselő megválasztását, pedig a munkavállalók szeretnék. A munkáltató visszaélve helyzeti előnyével munkavállalóit megfélemlíti? Hova lehet fordulni? Van-e valamilyen szankció? Védi- e a munkavállalót, a munkaviszonyát bármi is?
Amennyiben a munkáltató nem tart munkavédelmi képviselő választást, akkor a munkavédelmi hatósághoz kell fordulni panasszal. A munkavédelmi hatóság a jogos panasz esetén határozatban kötelezi a munkáltatót a munkavédelmi képviselő választás megtartására. Nem lehet kizárni, hogy ez ellen a munkáltató jogorvoslati lehetőségével akar élni. Ettől a szándékától az alábbi Legfelső Bírósági ítéletre való hivatkozással valószínűleg el lehet téríteni.
(A kérdéses ítéletnek csak az indokoló részéből idézek az alábbiakban, de ez is elég a választásokkal kapcsolatos szabályok értelmezéséhez. Megjegyzem, az ítélet 2008. április 30-án született, ezért a szövegében még az akkor érvényes létszámhatár (50 fő) szerepel, ami azóta 20 főre módosult.* Az indokolásban szereplő Mt-re történő utalások, az akkor érvényes Munkatörvénykönyv paragrafusait idézik, azóta új Munkatörvénykönyv lépett hatályba (2012.évi I. tv.) de ez az ügyet érdemben nem érinti.**)
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.10.411/2007/3. számú ítélete: …
„Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma ötven* fő. A választás meghatározásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Az előbbi szabály alapján a felperesnél munkavédelmi képviselő választást kell tartani, mert a törvény hivatkozott rendelkezése a választás megtartását kötelezővé teszi a munkavállalók létszámára tekintettel. Minthogy a választás megtartása kötelező, és a választás megtartásának lebonyolítását és a feltételek biztosítását a törvény kifejezetten a munkáltató kötelezettségeként írja elő, a felperes (munkáltató) nem hivatkozhat arra, hogy e kötelezettség csak akkor terheli, ha a munkavállalók a választási jogosultságukkal élni kívánnak. Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető e jog gyakorlásával kívánnak – e élni, a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja (az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Mt. 51. § - 51/A. §**).
Téves tehát az a jogszabály-értelmezés, miszerint a munkáltatót a választás megtartásának lebonyolítására vonatkozó kötelezettség csak akkor terheli, ha a választást a munkavállalók vagy a szakszervezet kezdeményezi. A törvény érintett rendelkezése ugyanis ilyen feltételt nem szab.
A kifejtett jogértelmezést támasztja alá egyébként az Mvt. módosításáról szóló 2004. évi XI. törvény 34. § (4) bekezdése is, amely úgy rendelkezik, hogy annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50* fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást. Továbbá ugyancsak ezt igazolja a jogfejlődés, a 2007. évi CLXI. törvény 8. § (1) bekezdésével módosított Mvt. 70/A. § (1) bekezdés b) pontja, amely az 50* főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében teszi a választás megtartását a szakszervezet, üzemi tanács, illetve a munkavállalók kezdeményezésétől függően kötelezővé.
Budapest, 2008. április 30.”
A munkavédelmi képviselő védelmére az alábbi szabályokat tartalmazza a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.):
Mvt. 76. § (1) „A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
…..
(3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”
Mvt. 82/D. § (1) „A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:…
d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.”
Más jogi megítélés alá tartozik
· az az egyéni vállalkozó, aki munkavállalókat foglalkoztat;
· és a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó.
Az egyéni vállalkozó, ha munkavállalókat foglalkoztat, akkor munkáltatónak minősül, és rá (és a munkavállalóira) a szervezett munkára vonatkozó munkavédelmi szabályok érvényesek.
Ez azt jelenti, hogy kiterjed rá a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya. Az Mvt. az alábbiaknak megfelelően foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó alapvető, és részletes szabályokat (előírásokat):
A munkavédelem alapvető szabályait az Mvt.;
a részletes szabályait az Mvt. felhatalmazása alapján:
· a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok,
· az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok tartalmazzák.
· munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.
A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozóra (akkor is, ha egyéni céget alapított) az Mvt. csak annyiban vonatkozik, hogy be kell tartania a munkavégzés hatókörében tartózkodók (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.) védelmére vonatkozó rendelkezéseket.
Ezekre a rendelkezésekre az Mvt. 9. § (2) bekezdése utal, ez alapján az alábbiakban leírtakat kell betartania:
Mvt. 26/A. § „Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.”
Mvt. 28.§ (1) „Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.
(2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.”
Mvt. 32. § „A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.”
Mvt. 40. § (1) „A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.”
Mvt. 44. § (1) „Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.
(3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.”
Mvt. 45. § (1) „Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.
(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.”
Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném megtudni, hogy hol olvasható, hol fedezhető fel a Munkavédelmi Főfelügyelőség ( vagy bárki más ) által 2017. évben végzett munkavédelmi, munka egészségügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentés.
A válasz az 1. pontban található, de küldtem hasonló témájú jelentéseket is.
A kérdés pontosításra szorul: a munkavédelmi jogszabályok nem ismerik a „munkavédelmi megbízott” elnevezést. A kérdés tartalmából ebben az esetben a munkavédelmi képviselőről van szó. Az ő képzésükre, továbbképzésükre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) az alábbiak szerint adja meg a választ:
Mvt. 75. § (1) c) „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”
„Mvt. 75. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.”
A képzés megszervezése a munkáltató feladata, ugyanis az Mvt. a munkavédelmi képviselő joggyakorlásához szükséges feltételek biztosítását az ő kötelezettségének nyilvánítja:
(Mvt. 75. (1) „A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa,” …)
Összefoglaló válasz:
● A munkavédelmi képviselőt a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben,
● ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részesíteni.
● Ez a folyamat a képviselő választási ciklusonként ismétlődik.
● A képzés megszervezése és a költségek biztosítása munkáltatói feladat.
Tisztelt Cím!
Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni:
Egy 10 évvel ezelőtti munkahelyi baleset következtében csökkent munkaképességűvé nyilvánítottak. Úgy érzem, hogy a fizikai terhelhetőségem az utóbbi egy évben sokat romlott, de ezt összefüggésbe hozom a korábbi munkahelyi balesetemmel.
Kitől kérhetem a rokkantsági nyugdíj megállapítását és milyen papírok, igazolások kellenek hozzá?
Előzetes megjegyzés: az ügy ezen része már nem tartozik a munkavédelmi szakértő kompetenciájába.
Az üzemi balesetből kifolyólag baleseti járadékért a kérelmet az ONYF. 3515-274 nyomtatványon lehet kérni, lakóhely szerinti nyugdíjigazgatóságon.
(A nyomtatvány letölthető a https://eugyintezes.onyf.hu/PDF/K05.pdf?rnd=0.154601838439703 Internet címről, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról, a nyomtatvány címe: „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. és az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján baleseti járadék elbírálásához”)
A nyomtatványhoz mellékelendő 1 db iratot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, ennek az ideje viszont nem számít be az ügy elintézési idejébe, ezért ha gyorsabb ügyintézést akarunk, akkor magunk mellékeljük ennek eredeti példányát a nyomtatványhoz.
A kérdéses irat: a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak határozata az üzemi baleset elismeréséről.
Javasolom, hogy az ügyintézés előtt érdeklődjön a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél. Az ügyhöz tartozó fontosabb törvényi előírások - nem teljeskörűen - a következők:
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy
b) rokkantsági ellátás…..
5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
(2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni.
15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.
19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b) az ellátott kérelmére,…