Online tanácsadás

Az alábbi űrlap kitöltésével felteheti kérdéseit szakértőinknek. A sikeres beküldésről visszaigazoló levelet küldünk a megadott e-mail címre. Ugyanezen a címen fogjuk értesíteni, ha megválaszolásra került kérdése szakértőnk által.

Az űrlap alatt találja a már megválaszolt kérdéseket. A kérdésre kattintva megtekintheti szakértőnk válaszát.

Tegye fel kérdését

Kérdések és válaszok

  • Mi van akkor, ha a munkáltató nem tartja meg a munkavédelmi képviselő megválasztását?

    Mi van akkor, ha pl. egy 30 fős munkáltató nem tartja meg a munkavédelmi képviselő megválasztását, pedig a munkavállalók szeretnék. A munkáltató visszaélve helyzeti előnyével munkavállalóit megfélemlíti? Hova lehet fordulni? Van-e valamilyen szankció? Védi- e a munkavállalót, a munkaviszonyát bármi is?

    Válasz:

    Amennyiben a munkáltató nem tart munkavédelmi képviselő választást, akkor a munkavédelmi hatósághoz kell fordulni panasszal. A munkavédelmi hatóság a jogos panasz esetén határozatban kötelezi a munkáltatót a munkavédelmi képviselő választás megtartására. Nem lehet kizárni, hogy ez ellen a munkáltató jogorvoslati lehetőségével akar élni. Ettől a szándékától az alábbi Legfelső Bírósági ítéletre való hivatkozással valószínűleg el lehet téríteni. 

    (A kérdéses ítéletnek csak az indokoló részéből idézek az alábbiakban, de ez is elég a választásokkal kapcsolatos szabályok értelmezéséhez. Megjegyzem, az ítélet 2008. április 30-án született, ezért a szövegében még az akkor érvényes létszámhatár (50 fő) szerepel, ami azóta 20 főre módosult.* Az indokolásban szereplő Mt-re történő utalások, az akkor érvényes Munkatörvénykönyv paragrafusait idézik, azóta új Munkatörvénykönyv lépett hatályba (2012.évi I. tv.) de ez az ügyet érdemben nem érinti.**)

    A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.10.411/2007/3. számú ítélete: …

    „Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma ötven* fő. A választás meghatározásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Az előbbi szabály alapján a felperesnél munkavédelmi képviselő választást kell tartani, mert a törvény hivatkozott rendelkezése a választás megtartását kötelezővé teszi a munkavállalók létszámára tekintettel. Minthogy a választás megtartása kötelező, és a választás megtartásának lebonyolítását és a feltételek biztosítását a törvény kifejezetten a munkáltató kötelezettségeként írja elő, a felperes (munkáltató) nem hivatkozhat arra, hogy e kötelezettség csak akkor terheli, ha a munkavállalók a választási jogosultságukkal élni kívánnak. Az a körülmény, hogy a munkavállalók az őket megillető e jog gyakorlásával kívánnak – e élni, a megtartott választás érvényességét, illetve eredményességét befolyásolja (az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Mt. 51. § - 51/A. §**).

    Téves tehát az a jogszabály-értelmezés, miszerint a munkáltatót a választás megtartásának lebonyolítására vonatkozó kötelezettség csak akkor terheli, ha a választást a munkavállalók vagy a szakszervezet kezdeményezi. A törvény érintett rendelkezése ugyanis ilyen feltételt nem szab.

    A kifejtett jogértelmezést támasztja alá egyébként az Mvt. módosításáról szóló 2004. évi XI. törvény 34. § (4) bekezdése is, amely úgy rendelkezik, hogy annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50* fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást. Továbbá ugyancsak ezt igazolja a jogfejlődés, a 2007. évi CLXI. törvény 8. § (1) bekezdésével módosított Mvt. 70/A. § (1) bekezdés b) pontja, amely az 50* főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében teszi a választás megtartását a szakszervezet, üzemi tanács, illetve a munkavállalók kezdeményezésétől függően kötelezővé.

    Budapest, 2008. április 30.”

    A munkavédelmi képviselő védelmére az alábbi szabályokat tartalmazza a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.):

    Mvt. 76. § (1) „A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

    …..

     (3) Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.”

    Mvt. 82/D. § (1) „A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:…

    d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.”

  • Milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak egy egyéni vállalkozóra?
    Válasz:

    Más jogi megítélés alá tartozik

    ·       az az egyéni vállalkozó, aki munkavállalókat foglalkoztat;

    ·       és a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó.

     

    Az egyéni vállalkozó, ha munkavállalókat foglalkoztat, akkor munkáltatónak minősül, és rá (és a munkavállalóira) a szervezett munkára vonatkozó munkavédelmi szabályok érvényesek.

    Ez azt jelenti, hogy kiterjed rá a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya. Az Mvt. az alábbiaknak megfelelően foglalja össze a munkavédelemre vonatkozó alapvető, és részletes szabályokat (előírásokat):

    A munkavédelem alapvető szabályait az Mvt.;

    a részletes szabályait az Mvt. felhatalmazása alapján:

    ·       a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok,

    ·       az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok tartalmazzák.

    ·       munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

    A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozóra (akkor is, ha egyéni céget alapított) az Mvt. csak annyiban vonatkozik, hogy be kell tartania a munkavégzés hatókörében tartózkodók (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.) védelmére vonatkozó rendelkezéseket.

    Ezekre a rendelkezésekre az Mvt. 9. § (2) bekezdése utal, ez alapján az alábbiakban leírtakat kell betartania:

    Mvt. 26/A. § „Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.”

    Mvt. 28.§ (1) „Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

    (2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.”

    Mvt. 32. § „A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát.”

    Mvt. 40. § (1) „A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

    (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat, munkavédelmi képviselőiket, és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

    Mvt. 44. § (1) „Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

    (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.

    (3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.”

    Mvt. 45. § (1) „Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.

    (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell.”

  • Hol olvasható a Munkavédelmi Főfelügyelőség 2017. évben végzett munkavédelmi, munka egészségügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentés?

    Tisztelt Szakértők!

    Azt szeretném megtudni, hogy hol olvasható, hol fedezhető fel a Munkavédelmi Főfelügyelőség ( vagy bárki más ) által 2017. évben végzett munkavédelmi, munka egészségügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentés.

    Válasz:

    A válasz az 1. pontban található, de küldtem hasonló témájú jelentéseket is.

    1. Az ellenőrzések tapasztalatairól szóló legutóbbi beszámolót innen lehet letölteni (2017. III. negyedév)
      http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=595
    2. A tárgyévet követő év szeptember 30-áig kell publikálni a Tájékoztató-t a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről. Így a legutóbbi, a 2016. évről szóló, itt található:
      http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=588
    3. A legfrissebb (2017. III. negyedév)munkabaleseti statisztikai adatokat innen lehet elérni,( a 2017.teljes évi) február közepén lesznek elérhetők
      http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=223

     

  • A választott munkavédelmi megbízottakat milyen időközönként kell képzésben részesíteni és ennek megszervezése kinek a költsége illetve feladata?
    Válasz:

    A kérdés pontosításra szorul: a munkavédelmi jogszabályok nem ismerik a „munkavédelmi megbízott” elnevezést. A kérdés tartalmából ebben az esetben a munkavédelmi képviselőről van szó. Az ő képzésükre, továbbképzésükre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) az alábbiak szerint adja meg a választ:

    Mvt. 75. § (1) c) „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”

    „Mvt. 75. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.”
    A képzés megszervezése a munkáltató feladata, ugyanis az Mvt. a munkavédelmi képviselő joggyakorlásához szükséges feltételek biztosítását az ő kötelezettségének nyilvánítja:  

    (Mvt. 75. (1) „A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa,” …)

    Összefoglaló válasz:

    ● A munkavédelmi képviselőt a megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben,
    ● ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részesíteni.
    ● Ez a folyamat a képviselő választási ciklusonként ismétlődik.
    ● A képzés megszervezése és a költségek biztosítása munkáltatói feladat.

     

  • Munkahelyi baleset következtében csökkent munkaképességűvé nyilvánítottak. Kitől kérhetem a rokkantsági nyugdíj megállapítását és milyen papírok, igazolások kellenek hozzá?

    Tisztelt Cím!

    Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni:

    Egy 10 évvel ezelőtti munkahelyi baleset következtében csökkent munkaképességűvé nyilvánítottak. Úgy érzem, hogy a fizikai terhelhetőségem az utóbbi egy évben sokat romlott, de ezt összefüggésbe hozom a korábbi munkahelyi balesetemmel.
    Kitől kérhetem a rokkantsági nyugdíj megállapítását és milyen papírok, igazolások kellenek hozzá?

    Válasz:

    Előzetes megjegyzés: az ügy ezen része már nem tartozik a munkavédelmi szakértő kompetenciájába.
    Az üzemi balesetből kifolyólag baleseti járadékért a kérelmet az ONYF. 3515-274 nyomtatványon lehet kérni, lakóhely szerinti nyugdíjigazgatóságon.
    (A nyomtatvány letölthető a https://eugyintezes.onyf.hu/PDF/K05.pdf?rnd=0.154601838439703  Internet címről, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapjáról, a nyomtatvány címe: „Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. és az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján baleseti járadék elbírálásához”)

    A nyomtatványhoz mellékelendő 1 db iratot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv szerzi be, ennek az ideje viszont nem számít be az ügy elintézési idejébe, ezért ha gyorsabb ügyintézést akarunk, akkor magunk mellékeljük ennek eredeti példányát a nyomtatványhoz.
    A kérdéses irat: a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak határozata az üzemi baleset elismeréséről.

    Javasolom, hogy az ügyintézés előtt érdeklődjön a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél. Az ügyhöz tartozó fontosabb törvényi előírások - nem teljeskörűen - a következők:

    2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

    3. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
    a) rehabilitációs ellátás, vagy
    b) rokkantsági ellátás…..

    5. § (1) A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
    (2) Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
    a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
    b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

    14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni.

    15. § (1) A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít.

    19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
    a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
    b) az ellátott kérelmére,…

  • 20 éves érettségivel rendelkezőként toronydaru kezelő szeretnék lenni. Milyen munkaegészségügyi elvárásoknak kell megfelelnem?

    Tisztelt Cím!

    20 éves érettségivel rendelkezőként toronydaru kezelő szeretnék lenni. Milyen munkaegészségügyi elvárásoknak kell megfelelnem?

    Kérnék tisztelettel útbaigazítást.

    Köszönettel.

    Válasz:

    Az esetleges egészségi kizáró tényezők a BNO és FNO együttes alkalmazásával, szakmai alkalmassági vizsgálat során az adott szakmára, munkaköri alkalmassági vizsgálat során és az adott munkakörre, munkafolyamatra, munkahelyre vonatkoztatva, a megterhelés, az igénybevétel, a munkahelyi kockázatok és az egyén képességeinek figyelembe vételével, személyre szólóan állapítandók meg. (Az Európai Unióban kerülendő a címkézés, a csak a diagnózis ténye alapján történő szakmai, vagy munkaköri, alkalmassággal kapcsolatos véleménynyilvánítás.)
    A toronydaru kezeléshez szükséges készségek és kompetenciák:
    Jó látás és térlátás, ép hallás, a magasság elviselése mellett fontos a megfelelő kommunikációs és együttműködési képesség. Lényeges a fokozott figyelemkoncentráció, a fejlett reflexek megléte, a megbízhatóság, esetenként a gyors döntés képessége, a stressz hatások kezelése, fizikai állóképesség.
    A foglalkozás jellege:
    Ülő és részben álló testhelyzetben, végzett közepesen nehéz fizikai munka.
    A foglalkozás egészségre gyakorolt hatása:
    Baleseti egészségkárosodás (esés, sérülés, közlekedés) lehetősége fokozott. Kedvezőtlen klimatikus körülmények, termális diszkomfort. Szabadban UV sugárzás egészségkárosító hatása. Elektromechanikus gépek okozta elektromágneses sugárzás.
    Porexpozíció. Munkagépek alkalmazása esetén zaj és vibráció (lokális és egész testet érintő) egészségkárosító hatásai.
    Lehetséges kórokok:
    Baleseti kockázat, UV expozíció, zaj és vibráció hatása, porexpozíció. Kémiai és biológiai kóroki tényezőkkel történő expozíció. Ergonómiai, pszichoszociális kóroki tényezők és pszichés megterhelés hatása.
    Kizáró, korlátozó okok és tényezők:
    Olyan betegségek és/vagy állapotok, amelyek befolyásolják a szellemi, fizikai teljesítőképességet, az érzékszervek működését és a kommunikációt.
    pl.:cukorbetegség, magas vérnyomás, epilepszia; tér és mélységlátás (térérzékelés) zavarai;
    mozgásszervi megbetegedések; vese, prosztata problémák; egyensúlyzavar; csökkent hallás; gyenge fizikai erőnlét; antropometriai problémák; egyes idegrendszeri betegségek.
    Megjegyzések:
    Általános prevenciós stratégia javasolt egészségfejlesztés céljából. Audiológiai, EKG, mellkasröntgen, laboratóriumi vizsgálatok javasoltak. Kardiovaszkuláris és daganatos betegségek felismerését célzó szűrővizsgálatok ajánlottak.

  • Mit tehet a cég, ha 20 évvel ezelőtti munkahelyi balesethez kér dokumentumokat a Kormányhivatal, de iratok már nincsenek erre vonatkozóan?

    T. Szakértők!

    A következőkben kérek szépen tanácsot:

    Mit tehet a cég, ha 20 évvel ezelőtti munkahelyi balesethez kér dokumentumokat a Kormányhivatal, de iratok már nincsenek erre vonatkozóan.

    Válasz:

    Az 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 4/a melléklete a munkabaleseti jegyzőkönyv. Ennek az első oldalán, a bal felső sarokban szerepel a következő szöveg (kötelezés): "5 évig irattárban megőrizendő" . A melléklet a jogszabály részének tekintendő, tehát kötelező a betartása. (lásd: 61/2009 (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabály szerkesztésről). A válasz tehát: a cég nem köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet 20 évig megőrizni, így ennyi idő után a hatóság sem követelheti tőle annak bemutatását. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint ha  a munkabaleset bekövetkezte után 3 év eltelt, a munkáltató azt már nem köteles kivizsgálni. Tehát ezen az alapon sem kötelezhetik arra, hogy foglalkozzon az üggyel.