Az EUROSTAT 2017. januári adatai szerint az Európai Unió 28 országának 100 ezer munkavállalóra számított halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2015-ben Máltán volt a legmagasabb (17,94), ezt követte Litvánia (15,54), Románia (14,64), a Cseh Köztársaság (12,61), Görögország (11,53) és Magyarország (10,98). A legkevesebb baleset két országban, Hollandiában és Svédországban (1,5) történt.
A statisztikai adatok között bíztató az a tendencia, hogy 2008-tól folyamatosan csökken a halálos kimenetelű balesetek száma, így többek között Magyarországon is. Míg 2008-ban a 100 ezer munkavállalóra számítva 16,63 halálos baleset történt, addig 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulása 10,98 volt.
Az építőipari ágazat jelenlegi szerződésállományát figyelembe véve a következő két-három évben jelentősen nő a hazai építőipari termelés. Így a 2017. évi 2494 milliárd forintos termelés az idén 3000 milliárd Ft körülire emelkedhet. Ez a gyors növekedés komoly kihívást jelent a munkaerő szempontjából, hiszen egyre több jól képzett szakemberre lenne szükség.
A kapacitásleterheltség és a munkaerőhiány miatt az építőiparban megvan a veszélye annak, hogy növekedni fog a munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány következtében olyan társadalmi csoportok (időskorúak, külföldi munkavállalók és alacsony képzettségűek) foglalkoztatására is sor kerül, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.
Az egyik legveszélyesebb iparágnak az építőipar tekinthető, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szakirodalom alapján azonban nem a megfelelő szabályozással van probléma, hanem azok betartásával úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon. A szabályok betartása részben orvosolható is lenne szigorúbb ellenőrzéssel és a két oldal szemléletváltásával.
A munkavédelmi stratégia Magyarországon és az EU-ban a munkahelyi biztonság növelésével, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentésével, valamint kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt kialakuló kihívásokkal foglalkozik. Ezekben kiemelik a programok eredményesebb végrehajtásának, a foglalkozásból eredő betegségek kockázata feltárásának és megelőzésének, a tájékoztatás fokozásának, valamint a munkával töltött idő hosszabbításának
szükségességét. Kiemelt figyelmet fordítanak a kkv szektorra, amely sajátosságai révén nehezebben képes alkalmazni az életbe léptetett jogszabályokat, előírásokat. Mindkét stratégia egyetért abban, hogy szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a jó gyakorlatok ismertetése és átvétele, a munkavédelemhez köthető kutatások és az oktatás támogatása.
Az ÉVOSZ hangsúlyozza, hogy szükség van a hazai munkahelyi balesetvédelem erősítésére. Így többek között fontos a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkafelügyelők és a munkaellenőrzések számának növelése, a munkavédelem szerepének növelésére az oktatásban.
Az ÉVOSZ 2017-2019. években szemléletformáló képzéseket szervez „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt keretében, aminek célja az építőiparban tevékenykedő vállalkozások körében a megvalósuló ismeretátadás, a munkahelyi egészségmegőrzés és biztonság fejlesztése. Az oktatás lehetővé teszi, hogy csökkenjenek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, és hosszú távon javuljon a munkahelyek biztonsága, színvonala és a munkavállalók teljesítménye.
A diákok jelentős hányada nem részesül munkavédelmi oktatásban, még alapismeretek szintjén sem. Fontos lenne a szakiskolákban kiemelni az egészséges és biztonságos munkavégzés fontosságát.