Kötelező-e a rendszeres szemle az üzemekben?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt), a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet  valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról  szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazzák a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás legfontosabb feladatait.

A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4.§(1) szerint a szolgálat alaptevékenység keretében végzi…

c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembe vételével- meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül.

A 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet 5.§ (1) szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban  a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

Közvetlen előírás arra vonatkozóan, hogy milyen időközönként kell „szemlét tennie” nincs.

Ahhoz azonban, hogy az alapszolgáltatás keretében meghatározott feladatainak (pl. munkaköri alkalmassági vizsgálatok, foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása, a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálata, az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás, a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatok) valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatoknak (pl. a kockázatértékelés, a megelőzési stratégia tartalmának kialakítása, egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása, súlyos munkabaleset kivizsgálása) eleget tegyen, szükséges a rendszeres, aktív jelenlét.

Célszerű a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtóval olyan szerződést kötni, amelyben részletesen meghatározzák a feladatokat és a teljesítés szabályait, beleértve a „szemlék” gyakoriságát is.

Feladata e minősíteni a munka egészségügyi szempontból a munkahelyet, ha az telepített üzemi körülmény, illetve ha egy kivitelezési helyszín?

A kérdésben szereplő „minősíteni”kifejezés nehezen értelmezhető.

A tevékenységek foglalkozási osztályba sorolását (A, B, C, D foglalkozás-egészségügyi osztályok) a 89/1995. (VII. 4.) Korm. rendelet 4. melléklete tartalmazza.  A besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének figyelembe vételével készíti el.

A „telepített  üzemi körülmény” és „kivitelezési helyszín” esetében a besorolási előírások azonosak.

Az Mvt. 54.§ (2) értelmében a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. E feladatok elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.  A  munkaegészségügyi szempontú kockázatok kiértékelése a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató feladata.